Nagyszombat sok-sok templomával, valamint gazdag katolikus múltjával és jelenével méltán viseli a „Felvidék Rómája” nevet. A mohácsi vész után ide helyezték át az esztergomi érsekség székhelyét. E városban alapított egyetemet Pázmány Péter, az ellenreformáció neves személyisége.

Nagyszombat környéke már a kelták és a rómaiak előtt is lakott volt. Várossá IV. Béla király emelte 1238-ban. Nagy Lajos király is szívesen tartózkodott a városban, itt is halt meg. Zsigmond király árumegállítási jogot adott Nagyszombatnak, s mivel a város szombati napon tartotta heti vásárait, magyar neve innen ered. A város jelentősége a mohácsi vész után még inkább fokozódott, ugyanis az esztergomi érsekség és káptalan 1543-ban ide tette át székhelyét és 1822-ig itt maradt. Nagyszombat ezzel az ország egyházi központjává lett. Pázmány Péter itt alapította meg az egyetemet, mely a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem őse.

 Szent Ilona templom

Az irgalmasok Szent Ilona temploma középkori, gótikus eredetű építmény a 13. századból, melyet reneszánsz és később barokk stílusban építettek át. Az egyhajós templomhoz a múltban városi kórház is tartozott. Ez a város legrégebbi temploma.

Városháza

A copf stílusú városháza 1793-ban épült egy középkori tanácsház alapjain. A kétemeletes épület díszes erkélyét hatalmas oszlopok tartják. Érdemes egy pillantást vetni a városháza épületétől jobbra eső ház eresz alatti részén lévő csodaszép reneszánsz motívumokra. A 18. század végén klasszicista stílusban építették át. Ma Nagyszombat polgármestere székel itt.

Szentháromság-tér

A fallal körülvett óváros központi tere a közepén álló barokk stílusú Szentháromság-szoborról könnyen felismerhető. Innen néhány perces sétával a város szinte összes látnivalója elérhető. Itt kezdődik a város legfontosabb bevásárló utcája, a sétáló utcává alakított főutca. A Szentháromság-szobor 1695-ben épült, tetején Szűz Mária látható, csak a rendszerváltás után, 1993-ban került vissza eredeti helyére, ahonnan 1949-ben távolították el.

Tüztorony

A torony 1574-ben épült reneszánsz stílusban. 1683-ban leégett, de újjáépítették. Az 54 m magas torony később tűztoronyként működött. A torony délkeleti oldalán napóra, a barokk kupola tetején aranyozott Imaculata szobor látható. A szobor belsejében a 19. század 30-as éveiből származó korabeli iratokat, dokumentumokat találtak.

Színház

Ez Szlovákia egyik legrégebbi színházépülete, mely 1831-ben épült kőből empire stílusban. A színházi előadások a kezdetben német nyelvűek voltak, később magyar, jelenleg szlovák nyelven adnak elő.

Ferencrendiek temploma és kolostora

A ferencrendiek templomát és kolostorát Nagy Lajos király építette gótikus stílusban a ferencrendieknek. Barokk külsőt és berendezést a 17. században kapott. A templom átmenetileg, rövid ideig a protestánsoké is volt.

Szentháromság templom

A templom eredetileg a trinitárius rendé volt. A trinitáriusok a fogolykiváltók francia eredetű szervezete volt, mely török fogságból keresztény foglyokat váltott ki. A kéttornyú, egyhajós barokk stílusú templomot és kolostorépületet a 18. században a jezsuiták építették át. A 20. század elején a templom jobb oldalához egy újgótikus stílusú kápolnát építettek.

Szent Miklós püspöki székesegyház

A templom építését Nagy Lajos király kezdte meg a 14. században egy román stílusú templom helyén. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi oldalkápolnájában található kegyképet 1546 óta tisztelik, mint a város oltalmazójának képét. Először 1663-ban könnyezett vérrel, majd ez a kuruc harcok alatt még háromszor megismétlődött. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak.

Érseki palota

A díszes bejáratú, erkélyes épületet Oláh Miklós prímás építette 1562-ben. Később Forgách Pál és Lippay György prímások bővítették ki. 1562 és 1820 között az esztergomi érsekek palotája volt.

Városfalak

A XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta, mely néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba négy kapun át lehetett bejutni: Felső, Alsó, Lovcsic és Molzsenyic kapuk.

A gimnázium épülete

Az épület eredetileg szemináriumnak épült 1648-ban, majd később egy ideig katonaiskola is működött benne. 1852 óta gimnázium. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki 15 éves korában, Nagyszombatban már megkomponálta a Stabat Materét. Ezt húsvét idején még ma is sokszor éneklik a nagyszombati dómban.

Egykori egyetem

A egyetemet 1635-ben Pázmány Péter, az ellenreformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, melyet Mária Terézia 1777-ben áthelyezett Budára.

Keresztelő Szent János temploma (Egyetemi jezsuita templom)

A templom kora barokk stílusban épült a 17. században. Remekművű stukkói sokáig készültek. Giovanni Rosa olasz mester 1639-től tizenhat éven át csinálta, de csak utóda, Pietro Antonio fejezte be őket 1700-ban. Ez volt az első Pazar díszítésű barokk egyházi épület a mai Szlovákia területén. Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel a közel 20 m magas, 14 m széles fából készült főoltár, amelyet az akkori Magyarország legszebb kora barokk oltárának tartanak. A négyszintes oltárt hatalmas méretű szoboralakok díszítik.