A gyalogos városnézés folyamán egy kellemes séta keretén belül megismerhetik Pozsony történelmi belvárosát. Végigjárjuk a magyar királyok koronázási útvonalát érintve azokat az épületeket és helyszíneket, melyek szorosan kapcsolódnak a magyar történelemhez. A sétát legendák és mondák is színesítik.

A belváros megtekintése kb. 2 órát vesz igénybe, de igény szerint előkészíthetünk hosszabb ill. rövidebb városnézést is.

Pozsonyi vár

A Pozsonyi vár impozáns épületegyüttese egy, a Duna szintje felett 85 méter magas dombon áll. A várat többször átépítették, a legnagyobb változáson Mária Terézia uralkodása alatt ment át. A vár Korona-tornyában őrizték a magyar királyi koronázási ékszereket.

Jó pásztor háza

A Zsidó utca alsó végén lévő házat joggal tartják Pozsony egyik legszebb épületének. Ez az 1760 körül épült ház feltűnően karcsú külsejével kiemelkedő példája a könnyedén finom rokokó építészetnek Pozsonyban. Nevét a ház sarkán lévő jelkép után kapta, mivel a kis szobrocska Krisztust, a jó pásztort ábrázolja. Az egykori polgárház mindegyik emeletén csak egy helyiség van. 1975 óta a házban a Városi Múzeum egyedülálló óragyűjteménye tekinthető meg.

Szent Márton-székesegyház

A gótikus stílusú Szent Márton-székesegyház Pozsony legnagyobb, legrégibb és legdíszesebb temploma. 1563 és 1830 között a magyar királyok koronázó temploma volt. A pozsonyi székesegyházban koronázott 11 király és 8 királyné között volt Mária Terézia is. A templom 85 méter magas tornyát 1,57 méter magas és 300 kg-ot nyomó szent korona aranyozott mása díszíti. Ebben a templomban találták meg egyik legrégibb írásos emlékünket, a Halotti beszédet.

Jezsuita Kollégium

A Jezsuita Kollégiumot 1626-ban Pázmány Péter esztergomi bíborérsek alapította. A kollégium nagyszerű példája a 17. század második felében alkalmazott késő reneszánsz stílusnak. Miután II. József 1782-ben megszüntette a jezsuita rendet, az épületben a Császári és Királyi Jogakadémia működött. 1915-ben hozzácsatolták az újonnan létesített Magyar Királyi Szent Erzsébet Tudományegyetem jogi karához.

Klarisszák temploma

Pozsony egyik legrégibb gótikus stílusú temploma. Oldalához ötszögletű, vízköpőkkel és szobrocskákkal gazdagon díszített gótikus tornyot emeltek. Itt őrizték hajdan Szent Margit földi maradványait és valószínűleg a mai napig itt vannak eltemetve. Miután II. József 1782-ben eltörölte a szerzetesrendet, az apácáknak el kellett hagyniuk kolostorukat. Az egykori kolostort átalakították a jogakadémia és a katolikus gimnázium számára. A gimnázium egykori diákjai közül meg kell említeni Bartók Béla és Dohnányi Ernő nevét.

Mihály-kapu

Nevét a rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő településről kapta. A Mihály-kapu az egyetlen fennmaradt kapu a négy közül, amelyeken hajdan a megerősített középkori városba lehetett jutni. A várost északról védte, éjszaka a csapóhidat is fölengedték és fémrácsot eresztettek le. Az elegáns, hagymakupolás réztető a város egyik legismertebb jelképe. A toronyban ma a Városi Múzeum középkori erődítmény- és fegyverkiállítása tekinthető meg. A toronyból pompás kilátás nyílik a belvárosra. A Mihály-kaputól balra látható a kettős városfalmaradvány, a Lőportorony és az egykori vizesárok.

A belépőjegyek a Vörös Rák gyógyszerészeti múzeumba is érvényesek.

Az Országgyűlés épülete

Mikor a mohácsi csata után a törökök elfoglalták Budát, I. Ferdinánd magyar király úgy döntött, hogy a magasabb hivatalokat biztonságosabb helyre, Pozsonyba költözteti. Így került Pozsonyba a Magyar Királyi Kamara, amely Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve volt. Miután a kamara elköltözött Pozsonyból, 1802 és 1848 között itt ülésezett a magyar országgyűlés.

Segner-kúria

A Segner-kúriát a 17. században Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Johann Andreas Segner, a híres feltaláló, orvos és fizikus. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta ki annak a vízikeréknek az első példányát, melyet később róla neveztek el.

Zichy-palota

A feltűnően elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatú Zichy-palotát 1775 táján gróf Zichy Ferenc építtette. Ma különféle rendezvényeket és ünnepségeket tartanak a palotában.

Pálffy-palota (1)

A palotát 1747-ben építtették át egy régebbi házból. A katonai jelképekkel gazdagon díszített főbejárat Pálffy Lipót tábornagy foglalkozásáról árulkodik. 1762 decemberében valószínűleg itt hangversenyezett az akkor még csak hatéves csodagyerek, Wolfgang Amadeus Mozart.

Academia Istropolitana

Az 1465-ben Mátyás király által alapított humanista egyetemen négy szabad művészeti kar működött: teológiai, jogi, orvosi és művészeti. Az egyetemen ismert tudósok tevékenykedtek, mint pl. a Regiomontanusnak nevezett Johannes Müller Königsbergből vagy a lengyel csillagász Bylica Márton.

Pálffy-palota (2)

A palotának az 1981-1988-as években végzett alapos helyreállítási munkálatai során a vastag vakolatréteg alatt egy kelta település jelenlétének jegyeit tárták fel. A csontvázas sírokon kívül nagyobb számban találtak kelta pénzverdéből származó öntőtégelyeket is. Talán éppen itt verték a híres kelta pénzt – a Biatecot.

Keglevich-palota

A palota egy régebbi polgárház átalakításával keletkezett. A palota a horvát Keglevich bárói család tulajdona volt. Keglevich Babette grófnő Ludwig van Beethoven tanítványa volt és a család meghívására Beethoven kilencnapos látogatást tett Pozsonyban.

Erdődy-palota

Az Erdődy család gyönyörű rokokó palotájában hangversenyeket és opera-előadásokat is rendeztek. Az Erdődy családnak saját operatársulata is volt.

Szlovák Nemzeti Színház

1886-ban épült, mint városi színház, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján. A színház jelenleg az opera- és a balett-társulat székhelye. A színház homlokzatán található Katona József és Liszt Ferenc szobra.

Ganimédesz-szökőkút

A színház előtti térséget a Ganimédesz-szökőkút tölti ki. A kutat a Pozsonyi Első Takarékpénztár ajándékozta a városnak. Megrendelésére készítette 1888-ban a pozsonyi származású kiváló szobrász, Tilgner Viktor.

Vigadó

Az 1911-1915-ös évek között a budapesti építészek tervei alapján épült Vigadó ma a Szlovák Filharmónia székhelye. Hangversenytermében kiváló hazai és külföldi zenei együttesek, szólisták és a komolyzene képviselői léptek fel. A hangversenyidény csúcspontja az őszi Pozsonyi Zenei Ünnepségek.

Fő tér

Hosszú története során az események középpontjában volt. Volt piactér, passiójátékok színtere, a polgárok gyülekezési tere, köszöntöttek itt uralkodókat, de helyszíne volt a nyilvános kivégzéseknek és azokon az embereken végrehajtott egyéb testi fenyítéseknek is, akik megsértették a törvényt. Mindig nagy tömeget vonzott a Fő térre a pompás koronázási menet, amelynek élén Magyarország új királya haladt.

Roland-szökőkút

A Fő téren található legendákkal körülszőtt Roland-szökőkutat I. Miksa magyar király anyagi hozzájárulásának köszönhetően építették fel. A hálás polgárok királyukat, mint páncélos lovagot ábrázoltatták.

Régi Városháza

A régi Városháza több különböző stílusú épület komplexuma. Jelenleg a Városi Múzeum székhelye, ahol Pozsony gazdag és híres múltjának emlékei találhatók, az alagsorban eredeti börtöncellák és középkori kínzóeszközök kaptak helyet. A Városháza falán pedig az a kép látható, amelyet a legenda szerint maga az ördög festett.

Prímás-palota

Szlovákia egyik legszebb klasszicista palotáját Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette. A palota Tükörtermében írták alá 1805-ben az austerlitzi csata után a pozsonyi békét. A palotában található az az értékes gobelinsorozat, mely Leandrosz és Heró szerencsétlen szerelmét meséli el, és amelyet ma pozsonyi falikárpitokként ismer a világ. A palota ma múzeumként látogatható.

Ferencesek temploma és kolostora

A ferencesek Angyali üdvözlet templomát a nem hiteles források szerint IV. László magyar király építtette. III. András magyar király személyesen vett részt 1297. március 25-én a templom ünnepélyes felszentelésén. A templom gótikus stílusban épült, viszont homlokzatát később barokk stílusban átépítették.

Kandi

Kandi az utóbbi években a pozsonyi korzó érdekessége és elválaszthatatlan szimbóluma lett. Híre szinte az egész világon elterjedt. A Kandi egy egyszerű kis emberke, aki napjait kíváncsi nézelődéssel tölti, gyönyörködik a környezetben és a szép lányokban.

Schöne Nazi

Igazi neve Lamár Ignác, ki közel negyven éven át volt a város régi utcáinak és kávéházainak elválaszthatatlan és pótolhatatlan színfoltja. E nélkül a régi vágású elegáns figura nélkül kevesen tudják elképzelni a harmincas évektől a hatvanas évekig Pozsony utcáit, kávéházait és cukrászdáit. Ha elindult szokásos sétájára a városban, nem történhetett meg, hogy észre ne vegyék. Úgy nézett ki, mint egy tökéletesen öltözött angol gentleman.

Paparazzi

A Paparazzi a pozsonyi korzó másik kedvelt kis figurája. Olyan híres lett, hogy a ház sarkában lévő vendéglőt is róla nevezték el. Kérjük, hogy kedves vendégeink figyeljenek Pozsony belvárosában, mert sosem tudhatják, ki kapja Önöket lencsevégre…

Napóleon

A Fő tér legkedveltebb alakja Napóleon szobra, ki nem véletlenül került erre a helyre. Ugyanis 1809-ben Napóleon 24 ágyúval próbálta meg bevenni a várost.