A belváros megtekintése kb. 2 órát vesz igénybe, de igény szerint előkészíthetünk hosszabb ill. rövidebb városnézést is.

Pozsonyi vár

A Pozsonyi vár impozáns épületegyüttese egy, a Duna szintje felett 85 méter magas dombon áll. A várat többször átépítették, a legnagyobb változáson Mária Terézia uralkodása alatt ment át. A vár Korona-tornyában őrizték a magyar királyi koronázási ékszereket.

Jó pásztor háza

A Zsidó utca alsó végén lévő házat joggal tartják Pozsony egyik legszebb épületének. Ez az 1760 körül épült ház feltűnően karcsú külsejével kiemelkedő példája a könnyedén finom rokokó építészetnek Pozsonyban. Nevét a ház sarkán lévő jelkép után kapta, mivel a kis szobrocska Krisztust, a jó pásztort ábrázolja. Az egykori polgárház mindegyik emeletén csak egy helyiség van. 1975 óta a házban a Városi Múzeum egyedülálló óragyűjteménye tekinthető meg.

Szent Márton-székesegyház

A gótikus stílusú Szent Márton-székesegyház Pozsony legnagyobb, legrégibb és legdíszesebb temploma. 1563 és 1830 között a magyar királyok koronázó temploma volt. A pozsonyi székesegyházban koronázott 11 király és 8 királyné között volt Mária Terézia is. A templom 85 méter magas tornyát 1,57 méter magas és 300 kg-ot nyomó szent korona aranyozott mása díszíti. Ebben a templomban találták meg egyik legrégibb írásos emlékünket, a Halotti beszédet.

Jezsuita Kollégium

A Jezsuita Kollégiumot 1626-ban Pázmány Péter esztergomi bíborérsek alapította. A kollégium nagyszerű példája a 17. század második felében alkalmazott késő reneszánsz stílusnak. Miután II. József 1782-ben megszüntette a jezsuita rendet, az épületben a Császári és Királyi Jogakadémia működött. 1915-ben hozzácsatolták az újonnan létesített Magyar Királyi Szent Erzsébet Tudományegyetem jogi karához.

Klarisszák temploma

Pozsony egyik legrégibb gótikus stílusú temploma. Oldalához ötszögletű, vízköpőkkel és szobrocskákkal gazdagon díszített gótikus tornyot emeltek. Itt őrizték hajdan Szent Margit földi maradványait és valószínűleg a mai napig itt vannak eltemetve. Miután II. József 1782-ben eltörölte a szerzetesrendet, az apácáknak el kellett hagyniuk kolostorukat. Az egykori kolostort átalakították a jogakadémia és a katolikus gimnázium számára. A gimnázium egykori diákjai közül meg kell említeni Bartók Béla és Dohnányi Ernő nevét.

Mihály-kapu

Nevét a rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő településről kapta. A Mihály-kapu az egyetlen fennmaradt kapu a négy közül, amelyeken hajdan a megerősített középkori városba lehetett jutni. A várost északról védte, éjszaka a csapóhidat is fölengedték és fémrácsot eresztettek le. Az elegáns, hagymakupolás réztető a város egyik legismertebb jelképe. A toronyban ma a Városi Múzeum középkori erődítmény- és fegyverkiállítása tekinthető meg. A toronyból pompás kilátás nyílik a belvárosra. A Mihály-kaputól balra látható a kettős városfalmaradvány, a Lőportorony és az egykori vizesárok.

A belépőjegyek a Vörös Rák gyógyszerészeti múzeumba is érvényesek.

Az Országgyűlés épülete

Mikor a mohácsi csata után a törökök elfoglalták Budát, I. Ferdinánd magyar király úgy döntött, hogy a magasabb hivatalokat biztonságosabb helyre, Pozsonyba költözteti. Így került Pozsonyba a Magyar Királyi Kamara, amely Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve volt. Miután a kamara elköltözött Pozsonyból, 1802 és 1848 között itt ülésezett a magyar országgyűlés.

Segner-kúria

A Segner-kúriát a 17. században Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Johann Andreas Segner, a híres feltaláló, orvos és fizikus. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta ki annak a vízikeréknek az első példányát, melyet később róla neveztek el.

Zichy-palota

A feltűnően elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatú Zichy-palotát 1775 táján gróf Zichy Ferenc építtette. Ma különféle rendezvényeket és ünnepségeket tartanak a palotában.

Pálffy-palota (1)

A palotát 1747-ben építtették át egy régebbi házból. A katonai jelképekkel gazdagon díszített főbejárat Pálffy Lipót tábornagy foglalkozásáról árulkodik. 1762 decemberében valószínűleg itt hangversenyezett az akkor még csak hatéves csodagyerek, Wolfgang Amadeus Mozart.

Academia Istropolitana

Az 1465-ben Mátyás király által alapított humanista egyetemen négy szabad művészeti kar működött: teológiai, jogi, orvosi és művészeti. Az egyetemen ismert tudósok tevékenykedtek, mint pl. a Regiomontanusnak nevezett Johannes Müller Königsbergből vagy a lengyel csillagász Bylica Márton.

Pálffy-palota (2)

A palotának az 1981-1988-as években végzett alapos helyreállítási munkálatai során a vastag vakolatréteg alatt egy kelta település jelenlétének jegyeit tárták fel. A csontvázas sírokon kívül nagyobb számban találtak kelta pénzverdéből származó öntőtégelyeket is. Talán éppen itt verték a híres kelta pénzt – a Biatecot.

Keglevich-palota

A palota egy régebbi polgárház átalakításával keletkezett. A palota a horvát Keglevich bárói család tulajdona volt. Keglevich Babette grófnő Ludwig van Beethoven tanítványa volt és a család meghívására Beethoven kilencnapos látogatást tett Pozsonyban.

Erdődy-palota

Az Erdődy család gyönyörű rokokó palotájában hangversenyeket és opera-előadásokat is rendeztek. Az Erdődy családnak saját operatársulata is volt.

Szlovák Nemzeti Színház

1886-ban épült, mint városi színház, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján. A színház jelenleg az opera- és a balett-társulat székhelye. A színház homlokzatán található Katona József és Liszt Ferenc szobra.

Ganimédesz-szökőkút

A színház előtti térséget a Ganimédesz-szökőkút tölti ki. A kutat a Pozsonyi Első Takarékpénztár ajándékozta a városnak. Megrendelésére készítette 1888-ban a pozsonyi származású kiváló szobrász, Tilgner Viktor.

Vigadó

Az 1911-1915-ös évek között a budapesti építészek tervei alapján épült Vigadó ma a Szlovák Filharmónia székhelye. Hangversenytermében kiváló hazai és külföldi zenei együttesek, szólisták és a komolyzene képviselői léptek fel. A hangversenyidény csúcspontja az őszi Pozsonyi Zenei Ünnepségek.

Fő tér

Hosszú története során az események középpontjában volt. Volt piactér, passiójátékok színtere, a polgárok gyülekezési tere, köszöntöttek itt uralkodókat, de helyszíne volt a nyilvános kivégzéseknek és azokon az embereken végrehajtott egyéb testi fenyítéseknek is, akik megsértették a törvényt. Mindig nagy tömeget vonzott a Fő térre a pompás koronázási menet, amelynek élén Magyarország új királya haladt.

Roland-szökőkút

A Fő téren található legendákkal körülszőtt Roland-szökőkutat I. Miksa magyar király anyagi hozzájárulásának köszönhetően építették fel. A hálás polgárok királyukat, mint páncélos lovagot ábrázoltatták.

Régi Városháza

A régi Városháza több különböző stílusú épület komplexuma. Jelenleg a Városi Múzeum székhelye, ahol Pozsony gazdag és híres múltjának emlékei találhatók, az alagsorban eredeti börtöncellák és középkori kínzóeszközök kaptak helyet. A Városháza falán pedig az a kép látható, amelyet a legenda szerint maga az ördög festett.

Prímás-palota

Szlovákia egyik legszebb klasszicista palotáját Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette. A palota Tükörtermében írták alá 1805-ben az austerlitzi csata után a pozsonyi békét. A palotában található az az értékes gobelinsorozat, mely Leandrosz és Heró szerencsétlen szerelmét meséli el, és amelyet ma pozsonyi falikárpitokként ismer a világ. A palota ma múzeumként látogatható.

Ferencesek temploma és kolostora

A ferencesek Angyali üdvözlet templomát a nem hiteles források szerint IV. László magyar király építtette. III. András magyar király személyesen vett részt 1297. március 25-én a templom ünnepélyes felszentelésén. A templom gótikus stílusban épült, viszont homlokzatát később barokk stílusban átépítették.

Kandi

Kandi az utóbbi években a pozsonyi korzó érdekessége és elválaszthatatlan szimbóluma lett. Híre szinte az egész világon elterjedt. A Kandi egy egyszerű kis emberke, aki napjait kíváncsi nézelődéssel tölti, gyönyörködik a környezetben és a szép lányokban.

Schöne Nazi

Igazi neve Lamár Ignác, ki közel negyven éven át volt a város régi utcáinak és kávéházainak elválaszthatatlan és pótolhatatlan színfoltja. E nélkül a régi vágású elegáns figura nélkül kevesen tudják elképzelni a harmincas évektől a hatvanas évekig Pozsony utcáit, kávéházait és cukrászdáit. Ha elindult szokásos sétájára a városban, nem történhetett meg, hogy észre ne vegyék. Úgy nézett ki, mint egy tökéletesen öltözött angol gentleman.

Paparazzi

A Paparazzi a pozsonyi korzó másik kedvelt kis figurája. Olyan híres lett, hogy a ház sarkában lévő vendéglőt is róla nevezték el. Kérjük, hogy kedves vendégeink figyeljenek Pozsony belvárosában, mert sosem tudhatják, ki kapja Önöket lencsevégre…

Napóleon

A Fő tér legkedveltebb alakja Napóleon szobra, ki nem véletlenül került erre a helyre. Ugyanis 1809-ben Napóleon 24 ágyúval próbálta meg bevenni a várost.

The post Gyalogos városnézés Pozsonyban appeared first on Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel.

A buszos városnézés kb. 1 órát vesz igénybe. Az alábbiakban megtekinthetik az útvonal látnivalóit.

Szlovák Nemzeti Múzeum

Az antik templomra hasonlító épületet 1925-1928 között építették és jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum székhelye. A múzeum előtt egy 14,5 m magas oszlopon egy oroszlán látható, mely bronzból készült, 4 m magas és 5,5 m hosszú. Az oroszlán a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának emlékműve.

Comenius Egyetem és a Kacsa-szökőkút

A Comenius Egyetem Pozsony legrégibb egyeteme, melyet 1919-ben alapítottak. Az egyetemen jelenleg 13 kar működik, amelyen 30 000 diák tanul.Az egyik legszebb pozsonyi szökőkutat, mely az egyik legismertebb mondát jeleníti meg, 1914-ben készítette R. Kühmayer. A szökőkút a Safárik tér déli részének kis parkjában található, mely a pozsonyi egyetemi hallgatók egyik kedvelt találkozóhelye.

Új híd

A pozsonyi Új híd, mely a város egyik jelképévé vált, 1972-ben épült. 85 m magasban egy kávézó található, melyet UFO-nak neveztek el. A híd 430 m hosszú, 21 m széles és 2001-ben elnyerte azÉvszázad legjobb építménye Szlovákiában díjat.

Pozsonyi városfal

Pozsony városa a középkortól kb. a 18. századig városfalakkal volt körülvéve, és a városba négy kapun lehetett bejutni. Mária Terézia királynő azonban a 18. században elrendelte a városfalak és kapuk lebontását, így a mai napig csak a Mihály-kapu és a városfal egy kis része maradt meg.

Jó pásztor háza

A Zsidó utca alsó végén lévő házat joggal tartják Pozsony egyik legszebb épületének. Ez az 1760 körül épült ház feltűnően karcsú külsejével kiemelkedő példája a könnyedén finom rokokó építészetnek Pozsonyban. Nevét a ház sarkán lévő jelkép után kapta, mivel a kis szobrocska Krisztust, a jó pásztort ábrázolja. Az egykori polgárház mindegyik emeletén csak egy helyiség van. 1975 óta a házban a Városi Múzeum egyedülálló óragyűjteménye tekinthető meg.

Grassalkovich-palota

A pompás rokokó palotát a Magyar Királyi Kamara elnöke, a korona őre, Grassalkovich Antal építtette. A palota előtt díszudvar, mögötte pedig egy gyönyörű kert található, amelyet eredetileg virágvázák, leanderek és szobrok díszítettek. Ma a palota a köztársasági elnök székhelye.

Érseki nyári palota

Ezen a helyen eredetileg egy reneszánsz stílusú érseki nyaraló állt, melyet később Eszterházy Imre érsek barokk palotává alakított. Ma a palotában a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala székel.

Szlovák Rádió

A Szlovák Rádió épületét, mely egy a feje tetejére állított piramisra hasonlít, 1967-1983 között építették. Az első próbaadást 1984-ben sugározták. A rádió épületének hangversenytermében található Szlovákia legnagyobb orgonája.

Szlovák Nemzeti Bank

A Szlovák Nemzeti Bank modern épületét 1996-2002 között építették. A bank 111 m magas és 23 liftje van. A bank Szlovákia „legintelligensebb” épülete, ugyanis itt minden számítógépes vezérlésre működik.

Szabadság tér

E tágas téren régen katonai gyakorlatokat és szemléket tartottak, továbbá a tér népmulatságok és cirkuszi előadások helyszíne is volt. A tér területét az 1980-as években parkká alakították át. Egyik végében Pozsony legnagyobb szökőkútja látható. A kút közepe egy nyíló hársfavirágot ábrázol, melynek súlya 12 tonna, átmérője pedig 9 m.

Pozsonyi vár

A Pozsonyi vár impozáns épületegyüttese egy, a Duna szintje felett 85 méter magas dombon áll. A várat többször átépítették, a legnagyobb változáson Mária Terézia uralkodása alatt ment át. A vár Korona-tornyában őrizték a magyar királyi koronázási ékszereket.

A Szlovák Köztársaság parlamentje

Szlovákia 1993. jan. 1-én vált önálló állammá. A Nemzeti Tanács új, korszerű épületét 1994 májusában adták át. A parlament előtt látható szobor egy fiatal hölgyet ábrázol, aki a fiatal, újonnan megalakult Szlovákia szimbóluma.

Slavín emlékmű

A Slavín emlékmű egy kegyeleti hely, ahol 6 tömeg és 278 egyéni sírban az a 6845 szovjet katona nyugszik, kik 1945-ben Pozsony városának felszabadításánál vesztették életüket. Az emlékművet park övezi, amelybe a volt Szovjetunió különböző területeiről hozott fákat ültettek. A keleti teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra.

The post Buszos városnézés Pozsonyban appeared first on Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel.

A vár története

A Duna és a Morva folyó fölötti hatalmas sziklacsúcson magasodó dévényi vár a vidék rendkívül hatásos látványossága. A vár elővárból és három várrészből áll. Ez a vár volt a történelmi Magyarország nyugati határvédelmének egyik fő erőssége. A 15. században Dévény magánkézbe került. 1420-ban Zsigmond király odaajándékozta Gara Miklósnak. Ebből az időből való az 55 méter mély várkút is a várudvaron. 1527 után I. Ferdinánd császár az egész erődítményt az uradalommal együtt Báthory Istvánnak, az akkori Magyarország előkelő főurának ajándékozta. A várból 1809-ben, Napóleon hadseregének romboló beavatkozása nyomán vált várrom.

A vár meglátogatása

A vár megtekintése kb. 1 órát vesz igénybe.

A várat kétféleképpen lehet megközelíteni:

• autóbusszal (az út Pozsony központjából kb. 20 perc)
• hajóval (a hajóút hossza: Pozsony-Dévény 90 perc, Dévény-Pozsony 30 perc)

The post Dévény várának meglátogatása appeared first on Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel.

Pozsonyi Állatkert

Az állatkert a pozsonyi Malomvölgy (Mlynská dolina) kellemes környezetében, 96 ha-on terül el, lombos erdővel, rétekkel és patakkal. 1960-ban nyitották meg. A látogatók több mint 700 emlőst, 200 madarat és 40 csúszómászót tekinthetnek meg. Jelenleg folyik az emberszabású majmok pavilonjának építése.

Dínópark

Az állatkert érdekes attrakciója a Dínópark, melyet 2004-ben nyitottak meg. Az őslények természetes környezetére emlékeztető közegben elhelyezett modellek némelyike mozdulatlan, mások mozognak és hangokat adnak ki. A kiállítás részét képezi egy 3D mozi és az őslénytani játszótér.

A Dínópark az állatkerthez tartozik, ezért nem szükséges külön belépőt venni.

The post Állatkert és Dínópark appeared first on Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel.

Bazin (Pezinok)

Bazin nevét a 13. században említették először. Várát a Szentgyörgyiek építették, később a 17. században reneszánsz várkastéllyá alakították át. A városka eredetileg bányásztelepülés volt, lakosai később szőlőtermesztéssel kezdek el foglalkozni. III. Ferdinánd királynak köszönhetően a városból 1647. június 14-én szabad királyi város lett. A 17. században a Magyar Királyság egyik leggazdagabb városa volt, amit főként kiváló minőségű borainak köszönhetett. Városháza tér Bazinban

Modor (Modra)

Modor városa eredetileg Pozsony várának tartozéka volt. Az első feljegyzés a szőlőtermesztésről 1326-ból származik. A városka később Nagy Lajos királytól városi kiváltságokat kapott, majd 1607-ben Rudolf magyar királytól szabad királyi városi rangot szerzett. Modor és környéke híres szőlőtermesztő vidék, itt „teremnek” Szlovákia leghíresebb borai. Ľudovít Štúr szobra Modorban

Pozsonyszentgyörgy (Svätý Júr)

Szentgyörgy a régészeti ásatások alapján egy nagyon régi település. A legrégibb leletek a kőkorszakból származnak. A szőlőtermesztés és a borászat már a régi időktől fejlett volt, ez is bizonyítja, hogy a városka uradalmi központ lett. Fehérkő vára, a város erődítménye a 13. században épült. Az Illésházy család a 17. században reneszánsz várkastélyt épített fel. Szentgyörgy szabad királyi város kiváltságjogait 1647-ben III. Ferdinánd királytól kapta meg. Érdekességként meg lehet említeni, hogy az első lóvontatású vasút Pozsony és Szentgyörgy között közlekedett. Szent György templom

The post Kiskárpatoki borút appeared first on Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel.

Vöröskö vára

Vöröskő várát 1240 előtt Premysl Ottokár felesége, III. Béla magyar király lánya, Konstancia építtette. A vár egyike volt annak a középkori várrendszernek, amely Dévénytől Trencsénig védte Magyarország határát. A királyi várat többizben birtokolta a magyar főnemesség. A király így jutalmazta meg a neki segítséget nyújtók hűségét. Aránylag rövid időn belül, a 13. századtól a 16. századig gyakran cserélt gazdát a vár. Például Csák Máté, a Szapolyaiak, a Thurzók vagy a Fuggerek voltak a vár urai. 1588-tól egészen 1945-ig pedig a Pálffy család birtokaihoz tartozott. A vár több különlegessége közül meg lehet említeni Közép-Európa legnagyobb várpince rendszerét.

A vár megtekintése kb. 1,5 – 2 óra, az út hossza Pozsonyból 38 km.

Solymárok udvara

A vöröskői várban ragadozó madarak repülő-bemutatóját tekinthetik meg a látogatók.

Drini cseppköbarlang

A Kiskárpátokban található Drini barlang nyugat-Szlovákia egyedüli látogatható cseppkőbarlangja. A barlangról a helyi lakosok már a 19. században tudtak, de csak 1933-ban sikerült hozzáférhetővé tenni. Belső tere szűk folyosókból és kisebb termekből áll, ahol kisebb vízesések és tavak is láthatók. A barlangban 11 fajta denevér él. A barlang megtekintésének útvonala 450 méter hosszú, és kb. 35 percet vesz igénybe. A levegő átlaghőmérséklete 7,1 – 7,8°C között mozog, így meleg öltözék szükséges.

The post Vöröskö vára és a Drini cseppköbarlang appeared first on Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel.

Európa udvar

Komárom egyik leglátogatottabb látványossága az Európa udvar. Európa udvarnak azt az épületegyüttest nevezik, mely élőben próbálja meg bemutatni 35 európai ország építészetét. Az udvar egyben Komárom város új szolgáltató központja is, ahol különféle üzletek, éttermek és kávézók várják a kedves vendégeket.

A Klapka tér és a városháza

A történelmi városközpont szívében található a Klapka tér, mely egyben a város főtere. Meghatározó épülete a városháza, előtte a tér névadójának, Komárom hős védőjének, Klapka György tábornoknak egész alakos szobra áll, melyet 1896-ban állítottak fel, 1945-ben eltávolítottak és csak 1991-ben került ismét vissza eredeti helyére. A szobor egyben Komárom város egyik szimbóluma is.
Komárom városháza az 1700-as években épült barokk stílusban. Az épületet később tűzvész és földrengés is sújtotta. Miután felújították, 1767-ben rézzel fedett tornyára a Habsburg-birodalom jelképét, egy pléhből készült kétfejű sast helyeztek. A 19. században a városházát Gorstenbergen és Arvé építészek tervei alapján kétemeletes épületté alakították át, így nyerte el mai neoklasszicista alakját.

A volt vármegyeháza

Az épületet eredetileg késő barokk stílusban építették a 18. század végén. Később Arve és Gorstenbergen építészek tervei alapján klasszicista stílusban építették át.

The post Révkomárom appeared first on Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel.

Bös és a bösi vízerömü

Bős a Duna bal partja közelében, a Csiliz-patak partján fekvő, mintegy 5000 lelket számláló magyar település. Területén már a honfoglalás után megtelepedtek a magyar törzsek. A 15. században Bős Mátyás királytól vásártartási jogot kapott, majd a falucska az Amadék, később pedig a báró Üchtritz család birtokába került. A faluban látta meg a napvilágot Amade László a magyar rokokó költészet kiemelkedő alakja.

A települést több ízben sújtotta árvíz. A vízerőmű létesítésének eredeti célja az árvízvédelem, az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása és területfejlesztés volt. Az első vízturbina 1992. október 23-án indult meg. Ma az erőmű évi termelése annyi, mint a többi szlovákiai vízerőmű termelése együttvéve. Ez Szlovákia összes villamosenergia-termelésének kb. 10%-a.Igény és előzetes megrendelés esetén - minimum 2 héttel a kirándulás előtt - az erőmű dolgozójával a turbinákhoz is le lehet menni, ahol még részletesebben megismerhetik az erőmű történetét ill. működését.

A turbinák megtekintése ingyenes.

The post Bösi vízerömü appeared first on Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel.

Nyitra a Zobor hegy lábánál fekvő ősi település, ami már a római korban ismert volt, majd később a szlávoké lett. Már a magyarok bejövetele előtt püspöki székhely volt. A trónra igényt tartó Vazult a nyitrai várban vakították meg és öntöttek forró ólmot a fülébe.

Nyitra, Szlovákia negyedik legnagyobb városa a Nyitra folyó két partján fekszik. Ősi település, már a római korban ismert volt, majd a szlávoké lett. 880-ban a püspökség székhelye, a Nagymorva Birodalom keleti fővárosa. A jelenlegi Nyitra érdekességei közé tartozik a vár a Szent Emmerámról elnevezett templomával, mely egyben a város legrégibb egyházi épülete. Érdemes elsétálni a történelmi városközpontba, ahol a felújított zsinagóga is meglátogatható.

Nyitrai vár

A nyitrai vár a 11. sz.-ban épült. Itt őrizték és vakították meg a pogány Vazult. A nyitrai hercegi udvar mellett építtetett kápolnát Gizella királyné és a regensburgi főegyház patrónusáról, Szent Emmerámról nevezte el. A nyitrai vár még az 1241-es tatár ostromnak is ellenállt. A várat később Csák Máté, majd a husziták szállták meg, tőlük Hunyadi Mátyás foglalta vissza. A vár később püspöki székhelyként megmenekült a lerombolástól, épületei barokkizálva ma is állnak.

Mária-oszlop (Pestis-oszlop)

A várkapu előtt fogadalmi pestisoszlop látható, mely az 1749-es pestisjárványra emlékeztet. Az oszlopot M. Vogel készítette 1750-ben gazdag barokk stílusban Eszterházy püspök megrendelésére. Ez Nyitra városának legnagyobb szoborcsoportja. Hasonló oszlop díszíti Hainburg városának főterét.

Pribina szobra

Az írásos emlékek először egy szláv fejedelmet említenek Nyitrával kapcsolatban. Később Pribina a mai Zala megyébe menekült, frank ispánságot kapott, Nyitra pedig a Nagymorva Birodalom keleti fővárosa lett. A bronzszobor 6,60 m magas, a kard a kezében a hatalmat és az uralkodást szimbolizálja.

Cirill és Metód

Bizánci hittérítők, akik megalapozták a szláv írásbeliséget azzal, hogy összeállították az első szláv ábécét, a glagolitát (hlaholikát). A Nagymorva Birodalom területén tevékenykedtek, egyházi szövegeket ószláv nyelvre fordítottak.

Szent Mihály templom

A mai Szent Mihály templom helyén a középkorban ferencesrendi kolostor állt, amelyet 1552-ben a törökök tönkretettek. A jelenlegi templomot a 18. században építették a pestisjárvány végén. A templom falát domborművek díszítik, melyek Krisztus keresztútját ábrázolják. A templom előtt a II. világháború áldozatainak emlékműve áll.

Szent László piarista templom

A kéttornyú barokk templomot a 18. században építették. A piaristák temploma mind a magyar mind a szlovák művelődés fellegvára volt. A piarista rend azzal a céllal költözött a városba, hogy a szegények gyermekeit tanítsák. A templom előtti kis téren a 12 apostol szobra látható.

Zsinagóga

A nyitrai zsinagóga épülete nemzeti kulturális műemlék. 1911-ben építették Baumhorn Lipót tervei alapján. A város önkormányzata az épületet 1982-ben vásárolta meg a helyi zsidó közösségtől. Ezt követően a város felújította az épületet. Jelenleg kulturális rendezvények színhelye és helyet biztosít a pozsonyi Zsidó Múzeum Holokauszt kiállításának és az Izraelben élt festőművész, Shrag Weil grafikáinak.

Nyitvatartás:
Hétfő, péntek: zárva
Kedd: 13:00-18:00
Szerda, csütörtök: 9:00-12:00, 13:00-18:00
Szombat, vasárnap: 13:00-18:00Belépő: 50 cent/fő

Színház

Nyitrán 1883-ban épült egy kisméretű magyar színház, mely 1919-ben szlovák színház lett. 1945-ben lebombázták, ma egy modern épületben működik tovább.

Megyeháza

A kétemeletes megyeháza az alsó és felső város között épült. Az épületet a 20. század elején szecessziós stílusban építették át. 1965-től itt székel a nyitrai Állami Galéria.

The post Nyitra appeared first on Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel.

Nagyszombat környéke már a kelták és a rómaiak előtt is lakott volt. Várossá IV. Béla király emelte 1238-ban. Nagy Lajos király is szívesen tartózkodott a városban, itt is halt meg. Zsigmond király árumegállítási jogot adott Nagyszombatnak, s mivel a város szombati napon tartotta heti vásárait, magyar neve innen ered. A város jelentősége a mohácsi vész után még inkább fokozódott, ugyanis az esztergomi érsekség és káptalan 1543-ban ide tette át székhelyét és 1822-ig itt maradt. Nagyszombat ezzel az ország egyházi központjává lett. Pázmány Péter itt alapította meg az egyetemet, mely a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem őse.

 Szent Ilona templom

Az irgalmasok Szent Ilona temploma középkori, gótikus eredetű építmény a 13. századból, melyet reneszánsz és később barokk stílusban építettek át. Az egyhajós templomhoz a múltban városi kórház is tartozott. Ez a város legrégebbi temploma.

Városháza

A copf stílusú városháza 1793-ban épült egy középkori tanácsház alapjain. A kétemeletes épület díszes erkélyét hatalmas oszlopok tartják. Érdemes egy pillantást vetni a városháza épületétől jobbra eső ház eresz alatti részén lévő csodaszép reneszánsz motívumokra. A 18. század végén klasszicista stílusban építették át. Ma Nagyszombat polgármestere székel itt.

Szentháromság-tér

A fallal körülvett óváros központi tere a közepén álló barokk stílusú Szentháromság-szoborról könnyen felismerhető. Innen néhány perces sétával a város szinte összes látnivalója elérhető. Itt kezdődik a város legfontosabb bevásárló utcája, a sétáló utcává alakított főutca. A Szentháromság-szobor 1695-ben épült, tetején Szűz Mária látható, csak a rendszerváltás után, 1993-ban került vissza eredeti helyére, ahonnan 1949-ben távolították el.

Tüztorony

A torony 1574-ben épült reneszánsz stílusban. 1683-ban leégett, de újjáépítették. Az 54 m magas torony később tűztoronyként működött. A torony délkeleti oldalán napóra, a barokk kupola tetején aranyozott Imaculata szobor látható. A szobor belsejében a 19. század 30-as éveiből származó korabeli iratokat, dokumentumokat találtak.

Színház

Ez Szlovákia egyik legrégebbi színházépülete, mely 1831-ben épült kőből empire stílusban. A színházi előadások a kezdetben német nyelvűek voltak, később magyar, jelenleg szlovák nyelven adnak elő.

Ferencrendiek temploma és kolostora

A ferencrendiek templomát és kolostorát Nagy Lajos király építette gótikus stílusban a ferencrendieknek. Barokk külsőt és berendezést a 17. században kapott. A templom átmenetileg, rövid ideig a protestánsoké is volt.

Szentháromság templom

A templom eredetileg a trinitárius rendé volt. A trinitáriusok a fogolykiváltók francia eredetű szervezete volt, mely török fogságból keresztény foglyokat váltott ki. A kéttornyú, egyhajós barokk stílusú templomot és kolostorépületet a 18. században a jezsuiták építették át. A 20. század elején a templom jobb oldalához egy újgótikus stílusú kápolnát építettek.

Szent Miklós püspöki székesegyház

A templom építését Nagy Lajos király kezdte meg a 14. században egy román stílusú templom helyén. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi oldalkápolnájában található kegyképet 1546 óta tisztelik, mint a város oltalmazójának képét. Először 1663-ban könnyezett vérrel, majd ez a kuruc harcok alatt még háromszor megismétlődött. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak.

Érseki palota

A díszes bejáratú, erkélyes épületet Oláh Miklós prímás építette 1562-ben. Később Forgách Pál és Lippay György prímások bővítették ki. 1562 és 1820 között az esztergomi érsekek palotája volt.

Városfalak

A XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta, mely néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba négy kapun át lehetett bejutni: Felső, Alsó, Lovcsic és Molzsenyic kapuk.

A gimnázium épülete

Az épület eredetileg szemináriumnak épült 1648-ban, majd később egy ideig katonaiskola is működött benne. 1852 óta gimnázium. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki 15 éves korában, Nagyszombatban már megkomponálta a Stabat Materét. Ezt húsvét idején még ma is sokszor éneklik a nagyszombati dómban.

Egykori egyetem

A egyetemet 1635-ben Pázmány Péter, az ellenreformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, melyet Mária Terézia 1777-ben áthelyezett Budára.

Keresztelő Szent János temploma (Egyetemi jezsuita templom)

A templom kora barokk stílusban épült a 17. században. Remekművű stukkói sokáig készültek. Giovanni Rosa olasz mester 1639-től tizenhat éven át csinálta, de csak utóda, Pietro Antonio fejezte be őket 1700-ban. Ez volt az első Pazar díszítésű barokk egyházi épület a mai Szlovákia területén. Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel a közel 20 m magas, 14 m széles fából készült főoltár, amelyet az akkori Magyarország legszebb kora barokk oltárának tartanak. A négyszintes oltárt hatalmas méretű szoboralakok díszítik.

The post Nagyszombat – Felvidék Rómája appeared first on Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel.